Abszolút érdekes könyv volt.
Az író embert az elején nem igazán kedveltem, ez a végére sem változott, de azért már nem zavart annyi dolga, mint az elején.
Alapvetően a könyv boldogság része egyáltalán nem érdekel, nem
hiszek a boldogságban, nem vágyom rá, és hát a könyv sem ad rá
definiciót még talán azt se mondja, hogy az egy jó dolog, tehát
alapvetően ez csak egy indok, hogy az ember utazhasson könyvírásra
specializálva. Hisz jó dolog, ha én tömeggyilkos vagyok és az okoz
boldogságot, ha tömeggyilkolok? Világos, hogy a tömegnek nem, nekem
igen. Ha létezik boldogság, akkor persze gondolkodás, sőt értelem nélkül
könnyebb elérni, üllhetünk a fűben egész nap és azt se tudjuk kik
vagyunk és mi vagyunk a legboldogabbak, egy egyszerű agyműtéttel
elérhető, mégse vállalják be sokan. Ettől persze én maradnék a mátrixba,
mintsem a csatornákban kunfuzva, de mégse nyomnám 24 órán keresztül a
stimulálógombot, mégha az lenne is a legjobb nekem, és a thailányokat is
2 nap után hazazavarnám.
Na, a lényeg, hogy el nem gondolkodtat, újat nem mond, viszont
utazós könyv, tökjó helyekre megy el, ahol jártam vagy akarok majd,
ottani érdekességek szerepelnek a könyvben és ezért érdemes. Mivel azon
belül már nemzeteket általánosít, így amit mond annak egy szavát se kell
elhinni, hisz nincs olyan, hogy a moldovaiak szomorúak, a svájciak
fatöküek és a thai-ok nem gondolkodnak, valamint Amerika a leggazdagabb
ország. Természetesen ez mind hazugság, de hát nem üthetek meg
mindenkit, aki általánosítani mer, mégha erős késztetésem is van:)
De olvassátok el, nem kell félni tőle na:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése