2012. november 14., szerda

10 könyv, 10 mondat 4.

Bill Watterson: Kázmér és Huba képeskönyve lusta vasárnapokra : van, hogy a fekete-fehér film is ugyanolyan jó, ha színesbe és nagy képernyőn nézzük, nem? (egyébként nem:)
Robert Kirkman – Charlie Adlard: Szívügyek : A szívügyek gyakran egy szopáson múlnak…:)
A sztori továbbra is érdekel, a rajzok fenomenálisak, még-még-még.

David Foenkinos: Nathalie második élete : Kedves kis szellemes, szerelmes kisregény. Olyan jólesően könnyed, a lehető legsablonosabban is kicsit egyedi. 
Allen Sharp: Sherlock Holmes megoldatlan esete : Nem igazi lapozgatós könyv, kicsit lusta volt az író, így nincs túl sok variáció, inkább csak kihagyhatsz részeket, de csak egy út van, arra mindig visszavezet, de véget írt párat, de az is csak inkább megszakítás, mint igazi vég.
Endrei Walter: Sherlock Holmes furcsa esete a feltalálóval : Vannak könyvek, amikre a legjobb jelző, hogy feleslegesek, irodalmilag nullák és nem kár értük, hogy 20 év múlva már csak 2 db lesz egy-egy gyűjtőnél belőle. Ez is egy ilyen.
Robert Sheckley: Kozmikus főnyeremény : Galaxis útikalauz némi Candide-dal, tessék olvasni többen, nem baj, hogy régi:)
Arnaldur Indriðason: Hideg nyomon : Az eddigi legjobb Indridason (4-et olvastam), jó volt a hangulata, a végén igencsak belelendült a nyomozásba is, Iceland forever ésatöbbi. Ajánlott skandikrimi.
Arnaldur Indriðason: Távoli hangok : Arnaldur-tól talán ez, ami legjobban tetszett, jól vegyíti a sötét történetet némi humorral, még sötétebb flashback-ekkel és persze a krimi száll sem rossz, bár a bűnöst hamar ki lehet szúrni, de a szállodai háttér mindenképpen egyedivé teszi a könyvet.
Réz András: Hangos szorongásaim : Ezt már olvastam, de most pár év után újrahallgattam. Sokkal összeszedettebb, mint a második kötet, látszik, hogy van szerkezete és arra van felépítve az egész, ez hiányzik a második kötetből. Talán több is a vicc és érdekesség, szóval egyértelműen ajánlom, bár a hangkeveréssel még dolgozhattak volna, előtte hallgattam meg egy tévés interjút, sokkal jobbra van kikeverve.
Kordos Szabolcs: Luxushotel, Hungary : Sok új dolgot nem lehet belőle megtudni, a sztorik közül is volt, amit már máshol olvastam, meg kb. ezt várjuk. Az rejtély, hogy mennyi pénzemnek kéne lennie, hogy milliós környékű napidijú lakosztályt foglaljak valaha (lottoötösből nem vállalnám be) és, hogy még ezután mi mindenért kell külön fizetni (mondjuk ez nem teljesen derült ki), konkrétnak sok helyen nem konkrét, túl sok munka nincs benne (vagy nem kéne lennie benne), stílusában gyenge, de legalább rövid.

Nincsenek megjegyzések: