2015. április 29., szerda

Basa Balázs – Názer Ádám: Itt forgott – Főszerepben Budapest

Leírás:
A mozgóképes illúzió világában Budapest folyamatosan újjászületik. Terei, utcái, épületei óriási, pompás díszletként várják az újabb és újabb stábokat. A világ filmes élvonalához egy díszletváros önmagában nem lenne elég. A nyitott és vendégszerető budapestieknek és a lehetetlent nem ismerő magyar filmeseknek köszönhető, hogy Budapest világsztárként fürdik a lámpák fényében.Ők adják el a város romantikus, filmes hangulatát. Általuk lehet Párizs, Berlin, Róma, Moszkva, New York vagy éppen önmaga a filmvásznakon.Budapest évtizedek óta a világsztárok kedvence. Filmjeikben örökítik meg a várost, amelyet a messziről jött ember látásmódjával látnak és láttatnak. Minden filmjelenet mögött emberek és történetek vannak. Édes szerelmek, finom ízek, hangos sikerek, váratlan élmények emléke, gyönyörű épületek látványa és egy izgalmas történelmi város hangulata társul egy-egy budapesti forgatáshoz.

Vélemény:
Nagy filmrajongóként és lehetőségekhez mért világutazóként egyik kedvenc elfoglaltságom egy külföldi út során az adott városban vagy adott tájegységen megkeresni a forgatási helyszíneket és bejárni azt. Ugyanez persze igaz könyves helyszínekkel is, a legjobb, amikor ez vegyesen van jelen, mint pl. Rómában az Angyalok és Démonok esetében.
Egy-egy városról szoktak megjelenni a forgatási helyszíneket felsoroló kiadványok ilyen-olyan minőségben, de általában a kiadási dátum ami fontos lehet, merthát a filmipar egy igen dinamikusan változó valami, nagy klasszikusok már ritkán teremnek a nagy húzó és érdekes filmek pedig évről-évre változnak.
Magyarországról és Budapestről eddig ilyen kiadvány nem készült, így nagyon örültem, amikor megláttam a könyvesboltban, hogy végre egy ilyen is megjelent, végre nem csak index térképek alapján tudjuk majd bejárni a Die Hard 5 helyszíneit.
A kiadvány hozzám is került, ki is lett olvasva betűről-betűre, a következő filmes séta azonban még várat magára. Node nézzük mit is tud ez a könyv.
Nyilván célul tűzte ki (bár az előszó hiányzik), hogy a Budapesten forgatott nagy nemzetközi filmek forgatási helyszíneit bemutassa, ha nem is teljes körűen ezt sikerrel abszolválta, rengeteg többségében hasznos térképpel, fotóval téve színesebbé a kiadványt.
Azonban sajnos van itt egy-két nagyobb és egy-két kisebb hiba is.
A legfontosabb egy ilyen kiadványnál, hogy az adott filmjelenet beazonosítható legyen az adott helyen. A kiadványnak szinte csak ezt a feladatot kellene betöltenie és sajnos ez egyáltalán nem sikerül. Nyilván szerzői jogi kérdések miatt, de a kiadványban nincs egy darab filmes kép sem! Persze tök jó, hogy az ember mindent megtud az építészeti és történeti érdekességeiről egy-egy budapesti helyszínnek, de egyrészt erre nem feltétlen van szükség, másrészt meg nem ezért vettük kezünkbe a könyvet, hanem, hogy lássuk, hogy aham, jé, tényleg ez előtt az ajtó előtt állt Anthony Hopkins. És sajnos a töltelék írás nagyon jellemzi a könyvet, rengeteg oda nem kívánkozó infót kapunk a sok tényleg érdekes és tényleg a budapesti forgatással vagy helyszínekkel kapcsolatos mellett.
Aztán van pár pontatlanság is, a teljesség igénye nélkül.
-a Holdhercegnő filmről többször is szó van, hogy itt forgatták, a végén a filmmutatóban viszont nem szerepel
-a Mission: Impossible - Ghost Protocol belső felvételeit a Keleti pu. helyett Prágában vették fel, ami szintén csak részben igaz, mert Vancouver-ben is.
-abszolút nem teljeskörű, rengeteg Die Hard 5-ös helyszín hiányzik és hát ami még jobban fáj, mert ott lakom, szóval a Doubt-nak a Salgótarjáni úti forgatásáról szó sincs, pedig ahhoz még filmes képet is tudok mutatni.

Egy szó, mint száz a kiadvány mindenképp hiánypótló és így a maga nemében páratlan, de azért még van mit javítani, ahogy el is várható, hogy egy ilyen kiadvány legalább 5 évente frissítve újra kiadásra kerüljön az elmúlt 5 év filmtermésével bővítve. Reménykedjünk.

2015. április 1., szerda

10 könyv, 10 mondat 9.

Tóth Edu: Abszolult szerda : Igazából Edu jobb író, mint humorista. Nem mondom, hogy nem voltak értékelhetetlen novellák benne, mert voltak, de ugyanakkor volt benne 1-2-3-4 igen humoros meglátásról tanúbizonyságot tevő is, szóval érdemes elolvasni, bár vélhetőleg nehéz beszerezni.
Douglas Preston – Lincoln Child: Az elveszett sziget : Mondjuk úgy, hogy nem másztak túlságosan fel a témafán, hogy kb. az örök élet forrását keresik az elveszett világban, mindezt a 2014-es regényben. De tény, hogy írni tudnak.
Ben H. Winters: Gyilkosság világvége előtt :
Háttérötlet: 5 csillag
Hangulat: full noir 4,5 csillag
Krimi, nyomozás, történet: 1,5 csillag
Lehetséges könyvekhez képest, amit ebből a kiindulópontból és akár a megírt regény első 60%-ából lehetett volna csinálni: 1 csillag
Robert Galbraith: A selyemhernyó : Még mindig tartom, hogy a nagy íróknak (Rowling mellett különösen igaz ez King-re) igen is le kell küzdeniük azt az attitűdöt, hogy én Én vagyok, tehát amit írok az jó, hisz nyilván siker lesz, és nem kell oda már szerkesztő/vágó vagy ami valószínűbb a slepnek kell odaállnia, hogy bizony, tökjó ez, de azért kivágnánk a 30%-át mert csak töltelék és ez nem az az univerzum (mégha XXI. századi London is) amiből feltétlen több kell.
Kevin J. Anderson: Star Wars: Jedi Históriák – A Sithek Aranykora : Több ókori Egyiptom, Csillagkapu és Mad Max van benne, mint Star Wars, rajzban sem túl erős, inkább olyan, mintha egy 80-as évekbeli akár magyar grafikusnak mondták volna, hogy rajzoljon már egy Star Wars történetet, aki ugyan nem látott egy képkockát sem a Star Wars-ból, de egy ismerősének az ismerőse látta valószínű azt és így már menni fog a rajzolgatás.
Douglas Preston – Lincoln Child: Kék labirintus : Sajnos csak önismétlő időhúzás.
Nury Vittachi: A feng shui detektív : Abszolút rosszabbra számítottam, de meglepően kis ártatlan krimiféleség.
Van benne hol okosságnak, hol féligazságnak, hol baromságnak tűnő keleti filozófia, persze van benne feng shui-s és egyéb hókuszpókusz, persze nagyon távolról rá lehet vetíteni egy Sherlock-Watson párost is, de inkább formátumban hasonlít a Sherlock novellákra, csöppnyi humor is előferdülhet a sarkon. Szóval abszolút egy kellemes kis semmiség krimikedvelőknek:)
B. J. Novak: Képtelen könyv : Olvasónak 2 és fél perc, írónak 8 perc vagy egy slukk.
Christopher Golden: A Fájdalom Folyója : Full felesleges. Egyrészt Alient nem látni több, mint a feléig benne, de egyébként mást sem, aztán oké felpörög a maradék kis részre, de hát tudjuk, hogy mi lesz a vége, mert az meg az Aliens eleje, szóval sok tétje nincs.
Arthur C. Clarke: 2001 – Űrodisszeia : Kb. 10-15 éve elkezdtem már, csak akkor az őskoros rész elriasztott, most meg igazából kedveltem azt is, ahogy az egész stílusát. Utána meg lett nézve a film is és igazából nem lehet eldönteni melyik a jobb, bár sokmindenben eltérnek egymástól, de a könyv mélysége és a film zenei, képi megoldásai valahol egálba hozzák a kettőt. Ellenben se a könyv se a film vége nem tiszta nekem, bár lehet már késő volt, amikor olvastam vagy hosszú volt a film, de lehet majd a folytatás miatt megértem.

folyt.köv