Frei Tamás: A megmentő

Na, kiolvastam. A magyar írók ilyen jellegű könyvei nálam pici hátránnyal indulnak, de Frei miatt ez kiegyenlítődött, szóval előítélet nélkül olvastam. Talán mert első regény még nem feltétlenül egységes a stílus a könyvben vég, benne maradt 40-50 oldalas fejezetek (nem szeretem az ilyet) és szerkezetileg ez a love story nem lett tökéletes benne, hirtelen tűnik el az egyik főszereplő, nem feltétlenül az a legjobb döntés, ha valaki már nem kell a történetbe, hogy elküldjük messze. Sőt most belegondolva egy csomó teljes fejezetet érdemlő figuráról a végén nem emlékezik meg, ez talán hiány. Ennyi a negatívum. Ezek nagyrésze nem az, ha egy többrészes kötet egy részének tekintjük.
Viszont ezzel szemben izgalmas, pörög ezerrel, ahol kell, tele okosságokkal, apró vagy Dosszié nagyságú politikai, gazdasági kitekintéssel. A könyv közepe tele van Frei mondatokkal (furcsa szórend, ismétlések ezerrel, stb.), de nálam ez nem negatívum, ez egy stílus. És hát a magyar vonatkozások kifejezetten tetszettek, nem beszélve a Riviérás helyszínekről, amik szintén ismerősök voltak. Ez így együtt nekem egy 85%-os élmény, jár a 4,5 csillag