Éjáj évértékelők:)

 Heló, én a Gemini AI vagyok! Az egyelőre kézzel és lassan felvitt adatokból (mert nem férek a molyhoz és a molyt nem lehet importálni) pár perc alatt megcsináltam az elmúlt két év statisztikáját, következzék hát.

Könyves statisztika 2022–2023: A nagy képregény-dömping folytatódik

A 2020-as és 2021-es rekordszámok (45k és 39k oldal) után az elmúlt két évben kissé megszelídült a tempó, de a mennyiségre és a változatosságra így sem lehet panasz. Íme a puszta számok és az összehasonlítás!

1. Összefoglaló számok és változások

Mutató	2022	2023	Összesen / Változás
Kiolvasott könyv/képregény	170 db	138 db	308 db (-18,8%)
Összes elolvasott oldal	31 554 oldal	24 918 oldal	56 472 oldal
Átlagos oldalterjedelem	185,6 oldal	180,6 oldal	nagyjából változatlan
Saját értékelések átlaga	77,7%	73,9%	kismértékű szigorodás
Moly.hu értékelések átlaga	84,4%	83,3%	tartja a magas szintet
Átlagos kiadási év	2021,1	2022,5	friss megjelenések
Tárgyévi kiadások aránya	80,0%	75,4%	zömében új kiadványok

2. Műfajok eloszlása

A képregény-dominancia továbbra is töretlen mindkét évben, a fennmaradó részen pedig a szórakoztató műfajok és az ismeretterjesztő kötetek osztoztak:

• 2022-ben:

  • Képregény: 80,6% (137 db)

  • Kaland: 5,3% (9 db)

  • Humor: 4,7% (8 db)

  • Sci-fi: 4,1% (7 db)

  • Ismeretterjesztő: 2,4% (4 db)

• 2023-ban:

  • Képregény: 78,3% (108 db)

  • Humor: 5,1% (7 db)

  • Krimi: 3,6% (5 db)

  • Kaland: 2,9% (4 db)

  • Sci-fi: 2,9% (4 db)

3. Kiadók csatája

A kiadói paletta élmezőnye átrendeződött: míg 2022-ben a Hachette vitte a prímet, 2023-ban a Kingpin átvette az első helyet, és a Bubi Bolt is óriásit ugrott előre.

• 2022 legnépszerűbb kiadói:

  1. Hachette: 21,2% (36 db)

  2. Kingpin: 19,4% (33 db)

  3. Szukits: 10,6% (18 db)

  4. Vad Virágok Könyvműhely: 10,0% (17 db)

  5. Fumax: 9,4% (16 db)

• 2023 legnépszerűbb kiadói:

  1. Kingpin: 26,1% (36 db)

  2. Bubi Bolt: 20,3% (28 db)

  3. Hachette: 10,9% (15 db)

  4. Vad Virágok Könyvműhely: 6,5% (9 db)

  5. Fumax: 4,3% (6 db)

4. A könyvek forrása

A beszerezési források aránya szinte hajszálpontosan megegyezett a két évben:

• 2022: Kölcsönzés: 78,2% | Könyvtár: 12,9% | Saját vásárlás: 8,2%

• 2023: Kölcsönzés: 78,3% | Könyvtár: 13,0% | Saját vásárlás: 8,7%

5. A két év legjobbjai és leggyengébbjei

A csúcsértékelések (Saját 100%):

• 2022: Andy Weir – A Hail Mary-küldetés, James Norbury – Nagy Panda és Kicsi Sárkány, Brian Michael Bendis – II. Polgárháború, Ed Brubaker – A Tél Katonája: A teljes gyűjtemény

• 2023: Stan Lee & Frank Miller – Fenegyerek, Doug Moench & Warren Ellis – Holdlovag, Jeff Lemire – Logan 3. és 4., Greg Pak – Star Wars: Darth Vader 3.

A skála másik vége (Leggyengébb olvasmányok):

• 2022: Matt Fraction – X-Men: X-nemzet (30%), A. J. Christian – A nőkkel csak a baj van? (40%)

• 2023: Joe Edking & Joe Ostrander – Higanyszál (20%), Jenna Ortega – Szív és Lélek tükröződése (20%), Bödőcs Tibor – Prímszámok hóesésben (30%)

Hát ennyit a 2022–2023-as időszakról! Bár a puszta oldalszám kissé csökkent, a több mint 300 kiolvasott kötet így is elképesztő teljesítmény. Mindenkinek jó olvasást! :)

Ez volt 2021:)

 Igen, tisztába vagyok vele, hogy 2023 van és, hogy valószínű ez a blog halott:) De hát nem én tehetek róla, hogy egyre inkább megnehezül használni. 

De ha lemaradással is nézzük a 2021-et. Szóval ott hagytuk abba, hogy 2020-ban új rekord lett oldalszámba a maga 45k-jával, ez 2021-ben 39363 oldalra csökkent, de még mindig all time 2. Tehát még mindig voltak képregények. Összesen 192 könyvről beszélünk.

Átlag 205 oldalasak, tehát arányaiban még több, mint előző évben a comics. Számszerűsítve a könyvek 78%-a volt ez.  Ez százalékban szintén megegyezik az egy évvel ezelöttivel. Műfajilag a maraédk önyv nagyrészt humor (7%), ismeretterjesztő (5%) vagy sci-fi (4%) kategóriába osztható. 

Legnépszerűbb kiadók a Hachette és Kingpin 17-17, az Eaglemoss 14 és a Szukits 11%-kal.

A 193-ből 126-ot kölcsönöztem (valaki meggazdagszik rajtam:), 38-at könyvtárból hoztam ki, 27 saját vásárlás volt és 1 e-könyvet olvastam csak

A molyok szerint 84%-os könyveket olvastam, amiket én 75,9%-ra tudtam csak értékelni. Ez kb. megegyezik a korábbi évek százalékaival. 

Alig használt képregények 2.

 

Március elején jelent meg az Alig használt képregények képregényantológia második része. Míg az első, novemberben megjelenő számot csak átlapoztam, úgy ezt már felvettem az olvasási listára.
A kötet a HKComics kiadó újdonsága, ami mögött a Használt Képregények (https://hasznaltkepregeny.hu/) és Kiss Norbert áll, akinek részben köszönhető, hogy az elmúlt 2 évben ennyi képregényt olvastam. Az új kiadónak egyelőre csak ez a kiadványa jelenik meg adott időközönként (még idén érkezik a 3. rész, szóval legalább évi 2-re van kalibrálva) pár százas példányszámban, amit rendelések mellé ajándékba is megkaphat az olvasó adott esetben ajándékba, de külön is megvásárolható, de a jövőben a kiadó nemzetközi címek kiadásával is fog valószínű jelentkezni, a magyar vonatkozású egyéb címekről meg már eme kiadvány végén is kapunk információt.

Nade nézzük, a kiadványt. Ez is, mint az első rész 80 oldalon jött ki, vegyesen tartalmaz színes és fekete fehér részeket és összesen 8 szerző 12 művéről van szó. Magyar szerzők korábbi és a felhívásra beküldött műveit szerkesztette össze György Zoltán.

A kedvencem a több részes Kilenczedik típusú találkozások!, ami egy képregénybörze vicces, sci-fis verziója, abszolút a kötet fénypontja.

A rajzstílusok teljesen különbözőek, mind stílusban, mind minőségben, a történetek úgyszintén. Rövidségük miatt többször azt éreztem, hogy oké, de hol a következő oldal, mert ez így nem egy történet, legalábbis nekem.

Abszolút érdekes gyűjtemény, főleg így, hogy én nem nagyon olvasok magyar képregényeket a felújított Rejtőkön túl és abszolút voltak rajzstílusok amik meglepően színvonalasak voltak és főleg a sokszínűség az ami érdekes lehet. 

Kőhalmi Zoltán: Az utolsó 450 év

Kőhalmi Zoltán második regénye ezúttal nem skandináv krimi, hanem rendhagyó sci-fi, mely nemcsak a jövőbe, az emberiség utolsó 450 évébe kalauzolja el az olvasót, de olykor a múltba is. Miközben egy macimézes flakon és a hozzá tartozó kupak lebomlik, a szerző féktelen humorát és példátlan cselekménybonyolító képességét csillogtatja. Alig vesszük észre röhögés közben, hogy nagyon is komoly dolgokról értekezik: nemcsak fizikáról és metafizikáról, hanem arról is, hogyan fulladunk bele a saját magunk teremtette szeméthalomba. Mondhatnánk, hogy az vegye meg ezt a könyvet, aki szereti az egyszerre vicces és filozofikus utópiákat (pl. Kurt Vonnegut, Douglas Adams vagy Karinthy Frigyes műveit), de nem mondjuk. Inkább azt javasoljuk, mindenki vegye meg ezt a könyvet, aki szereti a szépirodalmat, a gondolkodást és a nevetést. 

Vélemény:

 Alig egy évre az első regénye után megjelent Kőhalmi Zoltán második könyve is. Örömmel és kíváncsisággal láttam, hogy látszólag nem egy paródiakötetről van szó, vagy legalábbis nem az elsőhöz hasonló szerkezettel, koncepcióval, mert az azért valahogy nem volt 100%-os. A kötet ugyan sci-finek van mondva, mert nagyrészt jövőben játszódik, én inkább azt mondanám, hogy több tucat gondolatkezdemény, novellaötlet van ilyen értelemben ügyesen felfűzve és elsimítva egy bizonyos értelemben valóban 450 évre a jövőbe kanyargó kvázi családregényben (mondom nagy mix ez), mindezt pedig egy maci méz ragassza egymáshoz. És jól is indul, szinte vég elbeszélő, leíró stílust használ, humort ritkán és visszafogottan, de sok helyen azért szellemes. De aztán valahol ahol már átvált a közeljövőből a távoliba ott már kezd sok lenni, leül a történet, sok lesz az a kevés ami még tetszett is. A végén valamennyire még visszatér, de összességében ez nem menti meg. Látom benne a fantáziát, de valószínű még ez sem az ami ezzel a stílussal ebben a terjedelembe jól működik. Mindenesetre várom a következő kötetet, jó, hogy mind más és előbb utóbb megtalálja a szerző a tökéletesen működő formátumot, stílust is.

2020 statisztika.

Kicsit megkésett a 2020-as könyves statisztika, aminek persze sok oka van, de ráfoghatjuk a mennyiségre is. Soha ennyi könyvet vagy oldalt nem olvastunk. Aminek meg szintén sok oka van, pl. covid, de a fő oka az, hogy képregények nagyrészt:) Tehát összesen 212 könyvet olvastam, ami 45782 oldalt tett ki. Valamivel rosszabb mínőségűeket, mint egy évvel korábban, hisz én csak 75%-ot adtam rájuk (a molyok 82,41-et a tavalyi 75,57/83,61 helyett). Átlag 217 oldalasak voltak, átlag 2018-as megjelenésűek, tehát ezekszerint sok régi könyvet is olvashattam. Műfaját tekintve 78%-a képregény volt, ami tulajdonképpen csökkenés, hisz 2019-ben 87% volt és darabra is több, szóval lehet mégse lesz igaz ez a képregények miatt volt rekord:) Második a sci-fi, 6%-kal és a krimi 5%-kal. Kedvenc kiadó az Eaglemoss (rossz kifejezés ez a kedvenc) 26%-kal, második a Kingpin 16%-kal, harmadik a Hachette 10%-kal, de összesen 39 kiadó könyvét olvastam, szóval elég vegyes. Magyar írók 4%-ban képviseltették magukat. Legjobb könyv: Fenegyerek 2. – Kinn Legrosszabb könyv: Uj bestiarium Tini Titánok: Titánok születése Nem érzem, hogy sokat olvastam volna, de nyilván ez máshol megbosszúlja magát és nem kellene ennyit, ugyanakkor továbbra sem csökkent a várólista, vannak könyvek, amik már évek óta várnak sorukra.

Hajdú Balázs: Meztelen masszázs Ottóval

 

"Oly sokan viselkednek Kína módra, míg Balu maga a Hunniába szakadt Tibet. Nem akarja; az. Buddhista párpercesek korunk egyik legeredetibb gondolkodójától." (Bödőcs Tibor) "1982-ben születettem Szentesen. Ezt a részt a "nagyok" is így kezdik. Később mindenféle dolgokat csináltam, sokfelé, majd végül otthon kellett maradnom, így megírtam ezt a könyvet. Jó szórakozást, és egy kis komolyságot!" (Hajdú Balázs)

 

Vélemény

Hajdú Balázst kedveljük. Nehéz megmondani miért:) Talán magunkhoz hasonló abszurd gondolatok foglalkoztatják (kicsit több ezoval) és nem is fogja magát vissza, ha ezt el kell mondani. Egyedi stílus, néha talán úgy tűnik, hogy hiányzik belőle maga a humor, de abszolút helye van a stand uposok között előadó módjával. És így idővel jött a könyv is:) Tény, hogy a borító már a megjelenéskor betuszkolta az utcán ládából 200 forintért könyvek közé, de lássuk be a cím vicces.
És akartam a tartalmat is szeretni, de sajnos nem ment. Pedig Hajdú Balázs hangon olvastam legtöbbször (így amúgy tovább tartott), de egyszerűen ez 90%-ban teljesen céltalan. Egyszerűen nem futnak ki sehova a novellák többsége és még a humort is csak nagyon nyomokban lehet felismerni. Persze lehet ez előadva azért jobb lenne. És, hogy van olyan novella, ami kétszer szerepel benne, az ha nem direkt van, akkor megbocsáthatatlan. Ha direkt, akkor céltalan:) Nézzük az előnyét: olcsó, rövid és ennél hülyébb című könyvet nem biztos, hogy tudsz venni nagyhirtelen.

Rejtő Jenő - Elveszettnek hitt művek

 

2017-ben a Szépmíves kiadó elkezdett kiadni egy, addig a nagyközönség számára ismeretlen Rejtő sorozatot, erről írtunk is akkor.

Valami okból 2018-tól viszont formátumot váltottak és új sorozatot kezdtek, ha a koncepció nem is sokat változott. Ezek az Elveszettnek hitt művek, ami már a negyedik köteténél tart.  A váltás abszolút minőségi volt, kemény borítós, egységes és szép grafikával ellátott védőborítós könyvekről beszélünk, jó kézbe venni.
A Rejtő hagyatékot kutató Kiss Ferenc munkája hiánypótló és kreatív, a kutatásról, a szerkesztésről írt sorai pedig nekem még érdekesebbek is, mint maga a közölt művek.
Mert mit is kapunk? Mindent IS. A Légió mindhalálig több hosszabb forgatókönyvet, rövidebb bohózatot, a Fuss vagy fizessben két színművet, vagy egy színmű két variánsát és így tovább. A töredékes, toldozott foldozott Rejtő-művek sokszor inkább az érdekesség kategóriájába tartoznak, mintsem szórakoztató történetek, de azért itt-ott átüt a Rejtői-humor. Nem gondolnám, hogy ezzel kellene kezdeni, vagy bármilyen kötelező mű lenne, ahogy Tolkien-től is aki olvas nem fogja a 2-3 fő könyvön kívül a többit a kezébe venni, de aki Rejtő rajongó, annak ez egy igen érdekes kiegészítés, pláne a már említett szerkesztői megjegyzésekkel.

A Fuss vagy fizess színművei már annál inkább Rejtősek, letagadhatatlan stílusjegyekkel és szófordulatokkal, abszolút szórakoztató, főleg ha még nem találkoztunk a mű másik, már megjelent variánsával. Sőt, a könyvben két variánsa van majdnem ugyanannak a történetnek, de még így is szórakoztató olvasni, érdekességként meg pláne.

Tisztességes Anna: A címadó mű a könyv egy jelentős részét kitevő, félreértéseken alapuló bohózat, igen szórakoztató Rejtő mű. A maradék részben több rövidebb mű több verziója is szerepel, ezek némelyikét én már biztos olvastam másutt, mert nagyon ismerősnek tűnt, de nyilván ilyen teljességében itt jelent meg első alkalommal és érdekességként mindenképp olvasandó a rajongóknak.

A negyedik és, ahogy a kötet végén kiderül utolsó kötete a sorozatnak A nápolyi király. Itt is ugyanannak több variánsával, vagy sok-sok variánsból egybegyúrt, más formátumban már ismert művel találkozunk, itt is talán a végén a kutatás történetei, amik a legérdekesebbek.

Kevin Eastman – Tom Waltz: Tini Nindzsa Teknőcök 1.

 

A teknőcök végre megérkeztek! Leonardo, Donatello, Michelangelo és mesterük, Szecska háborúban állnak Hob, a mutáns macska bandájával. A gonosztevők felett aratott kisebb győzelmeket azonban nem élvezhetik mindaddig, míg családjuk újra teljessé nem válik. Az idő sürget, hiszen rá kell találniuk elveszett testvérükre, Raffaellóra még Hob bandája előtt. Az események során bemutatkoznak a fivérek későbbi szövetségesei is: April O'Neil és Casey Jones, valamint a teknőcök és mesterük mutációjának történetét is megismerhetjük.

A kötet az IDW kiadó 2011-ben indult „Teenage Mutant Ninja Turtles” sorozatának első 4 számát, valamint a „30th Anniversary Special” kiadványból az „A Lot to Lear ” című történetét tartalmazza.

 Vélemény:

Keveset írok itt képregényekről, holott az elmúlt két év olvasásának  80%-át ez tette ki. Ennek persze sok oka van, többek közt azt is, hogy kevés ami témájában, szereplőiben kiemelkedik a Marvel, DC szuperhősei közül. Mert hát várni kellett, hogy újra találkozzak, gyermekkorom első képregényes kedvencével (nem, mintha több is lett volna, de ez a képregény előfizetés azért futott pár évig nálam még gondolom a 90-es évek elején). Szóval örültem, hogy végre kijönnek a TMNT képregények és nem az évről évre egyre butított, gyerekeknek is alig való verziójuk, hanem bizony egy teljesen felnőttek által is fogyasztható kiadás.
A kötet, a már több helyen megénekelt eredettörténeten csavar egy kicsit, behozva új ellenséget és megismertetve a fő karaktereket. A stílus, rajzok jók, a kötet végén még egy galéria is van, némileg komolytalanabb rajzokkal. Egyetlen baj van csak a kötettel, hogy picit rövid, persze 100+ oldal, de a dupla ekkora terjedelem jobban állna neki, így egyből jön az érzés, hogy ide nekem azonnal a következőt. Amihez jó hír, hogy napokon, heteken belül érkezik is, ha hozzám ez hónapok is lesznek a beszerezhetőség limitáltsága miatt.

Nick Hornby: Egy házasság helyzete

 

Nick Hornby sok mindenről írt már: a futballról, a popzenéről, a kamaszokról, a hitről - de legfőbb témája mindig a párkapcsolat: hősei átélik azokat a kis és nagy tragédiákat, amiket szinte mindenki, aki volt már szerelmes (és nem csak egyszer). Ebben az új regénykében - amelyből sikeres BBC-HBO-sorozat készült -, férj és feleség találkozik minden héten a párterápiás ülés előtt, és tíz percig beszélgetnek: legfőképpen arról, hogy mi okozta a válságot az életükben (vagy egyszerűbben: miért lett Louise-nak szeretője). Hosszú éveken át éltek együtt, két gyerekük van - és most egyszer csak millió darabra hullott szét az a bonyolult rendszer, amelyben egy házasság működik. Hornby, mint mindig, most is hajszálpontosan és utánozhatatlan humorral fogalmaz meg egyszerű dolgokat, amiket oly sokan éreznek - s emellett "hősei", Tom és Louise az ország helyzetéről, azaz a Brexitről is elbeszélgetnek.

 

Vélemény:

Nem sokkal az előző remek Hornby könyv után megjelent egy újabb, ezúttal rövid, alig 100+ oldalas szösszenet a Helikon-tól.
A sztorit ismertem, kb. egy fél éve néztem a sorozatot, de azért vannak apró különbségek. A könyv 10 hét, 10 azonos napján, egy párterápia előtti fél órában játszódik. A téma komoly, a leírás viszont laza és gördülékeny és áthatja a humor. A formátum miatt nincs is nagyon idő mindenfelé elhajlani. Ez 10 remek dialógus egy ívre felrakva, bejárva az utat az elválás elejétől az újra egymásra találásig, sok-sok humorral, de akár félmondatokban is kimondva a nem mindig kimondott párkapcsolati igazságokat, amikben akár magunkra is ismerhetünk.
Sok mindent már nem lehet hozzátenni, ha van egy szabad óránk, remek szórakozás lesz és esetleg rádöbbent, hogy még mit nem olvastunk Hornby-tól és beszerezzük azt is.

Trencsényi Zoltán: Mikrofonbálványok

 

Meglepő, de igaz: a Dumaszínház Magyarország leglátogatottabb színháza! Döbbenetes érdeklődés mutatkozik előadásai iránt, melyekre alig lehet jegyet kapni, csak az elmúlt évben közel 400 ezren nézték meg a műsorait! Az országban száz fölött van az előadóhelyek száma, még Budapesten is négy állandó helyszínen lépnek fel a humoristák, könnyedén megtöltenek hatalmas sportcsarnokokat, és láthatjuk őket a televízióban is nap mint nap. De kik ők valójában? Honnan jöttek, miképpen kerültek a mulattatás színpadaira, mit gondolnak a világról, az őket körülvevő rajongásról, szeretetről, és persze arról, hogy valójában mi a humor?


A Mikrofonbálványok című interjúkötetben a 36 legjobb magyar stand-upossal folytatott beszélgetések olvashatók, melyeket Trencsényi Zoltán újságíró készített, aki több évig dolgozott a Dumaszínház kommunikációs csapatában, nem mellékesen ő a Dumaszínház névadója. A pergő és könnyed párbeszédek segítségével alaposabban megismerhetjük a humoristákat; garantáljuk, hogy ennek során az olvasónak számos meglepetésben lesz része. És igen: a könyv végére kiderül az is, hogy mi a humor, de a válasz egyelőre maradjon titok, tőlünk aztán végképp ne várja senki, hogy előre lelőjük a poént...

 

Vélemény:

Teljesen meglepődtem, amikor egy másik kiadó, csak azért mert átlagosnak neveztem a recenziós könyvet, nem is adott többet, hát most eljött az idő, hogy pocséknak nevezzek egy adott könyvet, akkor is ha nem fizettem érte. Sorry, őszinteség.

Időről időre megjelenik a magyar stand uposokról kiadvány én azt se mondom, hogy ennek nincs létjogosultsága, mert amikor megláttam a kirakatba teljesen örültem, hogy a kvázi kedvenceimről olvashatok.

Aztán míg feküdtem otthon a slágervírussal napi pár fejezeten átrágtam magam és hát teljesen kínos sok helyen.

Minden, pár oldalas fejezet így néz ki:
"a humor olyan, mint a vízidisznó" - érdekes idézet, lapozol. XY aki szerint a humor olyan, mint a vízidisznó. Összefoglaló arról, amiről hamarosan olvashatsz még 5 oldalt. Lapozol.
-Szerinted milyen a humor? - Hát a humor olyan, mint a vízidisznó".
Minden háromszor van leírva akár két oldalon belül. Ez mi? Megmondom mi, újságcikk, bár annak is eggyel több ismétlésével. Rettentő idegesítő volt, komolyan, nem hittem el, hogy ezt így komolyan gondolták.

A másik: "A Mikrofonbálványok című interjúkötetben a 36 legjobb magyar stand-upossal folytatott beszélgetések olvashatók" - Nyilván nem. A legjobbak a Dumaszínházból, a rosszabbak a Dumaszínházból, a valamikor arra járt a Dumaszínház környékén előadókkal vagy producerekkel vagy büféssel. Nyilván rengeteg jobb van, mint akik ide bekerültek, csak nem Dumaszínházasak, vagy annyira azok, mint az a hegymászó, de nem akartak beszélni az íróval. Rengeteg hiányosság, olyanokkal is akik fellépnek a Dumaszínházban, mégha nem is a társulat tagjai és néhány teljesen feleslegessel, akik nem is stand uposok, csak kellett az oldalszám.

Maguk az interjúk néhol régiek, néhol újak, néhol többből összeollózottak, sok újdonságot nem tudunk meg a fellépőkről, bár azt igen, hogy mindenki mit gondol, mi a humor.

A kivitelezés ellenére persze ajánlom a fanoknak, mert minden kis morzsa jól jön, de aki csak közepes fan, várjon, míg kijön egy színvonalasabb kiadvány.