2015. október 26., hétfő

Bill Bryson: Majdnem minden rövid története

Leírás:
Bill Bryson nagy fába vágta a fejszéjét. Olyan dolgokról ír, amelyek a legtöbb embert általában halálra untatják, geológiáról, kémiáról és részecskefizikáról. Megtalálja a módját, hogy felkeltse még az olyan olvasó érdeklődését is, akit soha nem érdekeltek a természettudományok. A könyv elsősorban nem is arról szól, hogy mi az, amit tudunk, hanem hogy honnan szereztük tudásunkat. Honnan tudjuk, hogy mi van a Föld közepében, mi az a fekete lyuk, hogy hol voltak a földrészek 600 millió éve. Hogyan jöhetett rá valaki ezekre a dolgokra? ,,Micsoda élvezetes könyv! Tudományos útirajz szellemes, lebilincselő és tájékozott idegenvezetővel." The Times

Vélemény:
Bill Bryson-nal már régóta megismerkedtünk, van két remek könyve Amerikáról és Nagy-
Britanniáról. Aztán láttam, hogy van ez, de ez piszok vastag, ezért félretettem. Azóta persze
jelent meg még több vékonyka könyve és majd sorra veszem azokat is, de most végre belevágtam
ebbe a vastagba (de hát, hogy is lehetne vékony majdnem minden története?)
Node valóban majdnem minden története? Természetesen nem. Gyakorlatilag csak a modern kutatások története, és az is csak annyira történet, amennyire a kutatók élettörténeti érdekességei történetek, kiegészítve persze arra, amire jutottak, amit aztán vagy revidiáltak vagy még nem, mert hát még nem tart ott a kutatás.
Az egész könyv és Bryson stílusa és életlátása teljesen pozitív (egyszer sem kerül elő egyik istenke sem pedig sokan belekeverik, ha csillagokat látnak témaként), de, hogy mire is jó ez a könyv?
-iskolába jársz és azt gondolod, hogy amit ott tanítanak, az úgy van, vagy azt gondolod, hogy nem úgy van, de nem tudod bizonyítani. Nos itt megkapod az infót, hogy bizony semmi sem úgy van, ahogy ott leegyszerűsítik. A legtöbb dolog elmélet és nem tudás. Ami tudás, az sem végleges tudás, csak a pillanatnyi tudásunk alapján. No és ami tényként van leírva vagy lerajzolva, nos ugyanúgy lehet, hogy egy előember orrát  és mellméretét két megmaradt lábnyomból vagy egy fogból következtetik ki.
-érdekel is valami növény, állat és túl sokat sem szeretnél dolgozni az életbe, itt tippeket kaphatsz, legyél tudós. Van aki 40 éven keresztül egy növényt kutat, vajon mégis az napi hány óra munka és a 40 év végén talán lesz egy 20 oldalas cikk vagy egy 300 oldalas könyv, de az sem feltétel és ha elég zegzugos az a múzeum el is tudsz tűnni ott, csak csinálj úgy, mintha tényleg azzal az egy fűvel foglalkoznál évek óta.
-szereted a sci-fi és katasztrófafilmeket, könyveket de kevesled, hogy egy könyvben csak 1, max kettő világvége van? No itt megkapod a tucatnyi elméletet és végre rájöhetsz, hogy bizony mind meghalunk. Lehetőség szerint egybe és hamarost.
-imádod a Dan Brown könyveket a sok tudtad-e infó miatt, de az általában csak művészettörténet és kéne belőle több minden tudományágban, nos itt kapsz belőle eleget
-jobban érdekel, hogy Newton-nak elállt a füle, vagy a gyufa feltalálója meghízott élete végére? Perverz, felületes lányka vagy, de sebaj, itt megkapod ezeket az infókat is:)

-tényleg azt képzelted, hogy bármit tudnak a tudósok? Bármiről? Nos, nem, itt megkapod, hogy semmit de semmit és annak is kis százalékát tudjuk, de tippelni szeretünk, meg vitatkozni is, ígyhát érdemes rá dollármilliárdokat költeni. Vagy mégsem, hisz két-három helyre lenne érdemes menni, az űrbe, de hát arra se lennénk most képesek, hogy a Holdra újra (?) leszálljunk, nem, hogy messzebb menjünk, pedig elvileg ugye már vagy 50 év eltelt a Holdra szállástól. A mély tengerekbe, ahol már szintén vagy 60 éve nem volt ember és a dzsungelekbe, ahol meg mindenféle gyógynövény lehet, de arra szintén nem nagyon járkálnak. No persze ugyanúgy semmit nem tudunk, hogy mi van a föld alatt a bányamélység után, vagy miből állnak az atomok, mert a francba is, de mindig tovább lehet bontani, csak nem megy és ha megy, arra meg nem jók az eddigi szabályok.
És még ezeregy másik, érdekes könyv, nálam kedvenc kategóriába került.

Nincsenek megjegyzések: