10 könyv, 10 mondat 8.

Szakurazaka Hirosi: A holnap határa : A film és a könyv is remek és jól ki is egészítik egymást a kis különbségekkel és a más befejezésekkel. Érdekes alaptörténet, feszült, fölösleges töltelékektől mentes leírás, pont megfelelő terjedelem.
John Sandford: Soha ne ölj… : Hát egy biztos ez a könyv mostanában már nem jelenhetett volna meg, jópár erkölcsi megkérdőjelezhetőség szerepel benne főhős szinten, meghát technikailag sem élne meg (vagyis egy telefonnal elkaptam volna a gyilkost, ha most rosszalkodna). De azért nem rossz, néhol tetszett a stílus.
Lincoln Child: Jégbe zárt félelem : Történet, stílus teljesen okés, még az se baj, hogy nincs meglepetés pont azt hozza, amit vársz. Viszont csak a minimumot teljesíti, felvezető, probléma, probléma megoldva, végefőcím. Kétszerennyi terjedelembe, fordulatokkal, több kalanddal, stb-stb. élvezetesebb lett volna.
Steve Berry: Királyi fortély : Lehet, hogy csak a kiújuló anglomániám miatt, de nekem az elmúlt 5 Berry-ből mindenképpen a legjobb volt. Érdekes volt a „rejtély” is, biztos más szemmel nézem mostantól a Böskét.
J. R. R. Tolkien: Kürtő úr : Lehet, hogy csak én nem értem a műfordítás lényegét, de így, hogy mellé volt téve az eredeti szöveg is és konkrétan nem lefordította, hanem rengeteg új szót, jelzőt, sőt akár új mondatot rakott bele a fordító, a karakterek neveit meg hiába értelmes szavak egyetlen szóviccért teljesen megváltoztatta. Szóval én ezt nem tudom támogatni, bár gondolom ez van minden könyvnél.
Maga a történet sem túl megkapó, de a nyúlzsiráfot bírtam:)
Robert Kirkman – Charlie Adlard: Ostromállapot : Nagyon dinamikus, minőségi rajzok, egyébként a szokásos minőség, csak hát na, heti egy kötet kéne ebből.
George R. R. Martin: A Hét Királyság lovagja : Kb. minden hiányzik belőle, amiért szeretni lehet Martint, egyetlen szerepe, hogy amíg nem mehetünk vissza rendesen ebbe a világba, addig kitölti az időt ez a három rövid novella, de jót nem tudnék róla mondani:)
James Patterson: Alex Cross – Halálos keresztutak : Nem olyan rossz ez és igazából bár előre leszóltam, de a film is fogyasztható és a kettőnek kb 20% köze van egymáshoz, szóval akár mindkettő, bár ajánlani azért nem ajánlanám:)
Vavyan Fable: Mennyből a csontváz : Fable néhol szórakoztató összevisszaságainak követéséhez sajnos én néha kevés vagyok (túl sok szereplő, túl sok egyedi szóösszetétel), szóval lehet ez volt az utolsó, de hát nem is vagyok célközönség csak kellett az évi egy karácsonyi könyvhöz:)
Hajdú Balázs – Rima Péter – Kőrösi Norbert: Megúsztuk szárazon : A könyv két unszimpatikus, nem túl intelligens, de nyilván szorgalmas fiú hajósmunkájáról és egyéb életmozzanatáról szól. Semmivel sem fogunk többet tudni a hajós melóról, mint eddig, semmi érdekeset nem tudunk meg bárhonnan a világ körül és nélkülöz minden humort is. Olvasása nem ajánlott.:)