Peter May: Vesztegzár

"Peter May az az író, akit a világ végére is követnék." - New York Times

2005-ben írta Peter May ezt a thrillert, melyben egy halálos vírus miatt zárják le Londont - és a világot.
De hiába nagyszerű a regény, hiába világhírű bestsellerszerző May - a kiadók sorra adták vissza a kéziratot.

"Nem realisztikus." "May túl messzire ment." - Ilyen reakciókkal adtak kosarat a skót sztárszerzőnek.
A Vesztegzár ma már - sajnos - realisztikus.
15 évet kellett várni, hogy végre nyomdába kerüljön a kézirat, mely eddig az író számítógépén kallódott.

"A szerkesztők extrém kitalálmánynak, lehetetlenségnek nevezték a könyvemet, amelyben Londont le kell zárni egy láthatatlan ellenséggel, a vírussal folytatott harcban. Azt mondták, ez soha nem történhet meg. Pedig sok kutatást folytattam, és nekem nagyon is lehetségesnek tűnt" - nyilatkozta May.

Honnan tudta Peter May másfél évtizede? Honnan látta a jövőt?
2005 jövőjét.
És 2020-ét is.

A könyv a magyar olvasókhoz lényegében az amerikai kiadással egy időben jut el.

Peter May első kötete 26 éves korában jelent meg, és a BBC azonnal tévére alkalmazta. Utána nézettségi rekordokat döntő tévésorozatok következtek, amelyekben forgatókönyvíróként, producerként, illetve ötletgazdaként is közreműködött. Egy sor bestseller thriller fűződik a nevéhez: ezek közül a The Blackhouse és az Entry Island díjat is nyert. May Dél-Franciaországban él a feleségével.

Vélemény:

Kezdjük a reklámszöveggel: kamu. Az nem egy kiadói/szerkesztői visszautasítási ok, hogy egy könyv háttere kevéssé hihető, vagy valóságos. A krimijeim többsége, pláne az összes könyvem többsége ennél jóval távolabb áll a valóságtól.
Az olvasó általában tudja kezelni, sőt néha kívánja is, hogy feltűnjenek olyan lények, tárgyak, események, helyszínek, amik nem jellemzik a mindennapjainkat, nem is léteznek, vagy valószerűtlen a feltűnésük és előfordulások, remélem nem mondtam újdonságot. Szóval az ok más lehetett, amire később ki is térek.
Most persze ezért vették elő és erre próbálják ráhúzni, hogy ez hűmeghá, hát ez a koronavírusról írt könyv 15 éve. Nem, Koontz könyvének aztán tényleg semmi köze nem volt, de ennek sem több, mint a Fertőzés filmnek, amit szintén ezzel hoznak párhuzamba. Igen, fertőzés, igen légúti. Hasonlóság vége. Nem világjárványról szól, Londont lezárják, 60-80%-os halálozás van és hasonló, ezek semennyire nem hasonlítanak a Covid-19-re. És önmagában nem is tudná elvinni a könyvet.
Node akkor mit is kapunk. Egy, rövid idő alatt lejátszódó, pörgő, filmszerű krimit egy viszonylag lezárt Londonban, személyes tragédiákkal, nyomozással, nyomozás közbeni üldözésekkel, igazából nagyon sok ilyen van és nagyon sok ennél jobb. Amivel talán kicsit kitűnik a tucatból (nem biztos, hogy előnyére), az egyrészt a jópár éve legundorítóbb dolog, amit olvastam (teljesen mindegy, hogy esetleg meg sem történt, ha le van írva), illetve az üldöző gyilkos végső Terminatoros viselkedése az, ami miatt én esetleg visszadobtam volna, nagyobb ok és hihetetlenebb, mint a vírusos háttér.
Összességében tehát azt mondhatom, hogy krimi ezer jobb van, akinek esetleg vonzó ez a vírus-hasonlat, és szereti a gyors és rövid történeteket annak tudom ajánlani. 

UPDATE:
Azért teljesen furcsa, hogy kérek egy recenziót, a könyv pontosan azt hozza, amit elvártam tőle, nem jó, nem rossz, de a hely, ahova pozicionálni kell mást nem is nagyon tud kihozni belőle. Írok róla, én nem mondanám, hogy negatívat, olvastam pár rossz könyvet, arról nem ezt írnám. És ezzel meg is szakad a kiadóval a kapcsolat, ahol amúgy eddig kedvesen fogadtak, most, hogy ebben vannak kritikai mondatok is, többet nem adnak könyvet. Így is lehet, csak így mi értelme van? Ha csak dicsérnék recenziós könyveket, akkor ne is adjon senki, hát mi értelme van, ha nem az őszinte véleményét írja ki az ember? És főleg, ha az nem is rossz vélemény és még kicsit azért finomítva is van rajta, pont a reci fogalma miatt. Furcsa.