2015. január 20., kedd

Randall Munroe: Mi lenne, ha?

Leírás: "Néha az is felemelő érzést jelent, ha nem döntjük romba a világot"

Tudják, mekkora az az erő, amellyel Yoda mester felemelte az űrhajót a mocsárból? Sokan vakarjuk a fejünket, amikor gyermekünk vagy gyermekkorú ismerősünk furcsánál furcsább kérdéseket tesz fel, a legkülönfélébb tudományágakban. Randall Munroe szülei a fejvakaráson túl megpróbálták megválaszolni ezeket, így az érdeklődő gyermekből érdeklődő felnőtt lett, aki kedvenc kérdéseit hamarosan vicces formában válaszolta meg saját honlapján. A szerző nélkül soha nem tudnánk meg, hogy valójában, tényleg milyen nehéz megtalálni a lelki társunkat, vagy hogy mi történik egy marhaszelettel, ha (megfelelő magasságból) földre dobjuk. Egy biztos: a szerző gondolatmeneteinek fele a Föld elpusztításával végződik, így ajánlatos komolyan venni a figyelmeztetést: Ezt otthon semmiképpen ne próbálja ki!

Vélemény:

Dinamikusan változó véleményem van a könyvről. A borító teljesen jó, sőt (ellenben piciben nem ér semmit, nem látszik a Rexike)  ahogy a leírás is megfelelően felkeltette a figyelmemet.
Aztán elkezdtem olvasni és bevallom kicsit untatott, ilyen kérdéseket nem tennék fel és a válasz sem érdekel. Ez tartott azonban csak az első pár fejezetig, aztán abszolút belelendültem és a stílus megfogott, így végüllis a válaszok megválaszolásának módja is. Persze azért ne kezeljük úgy, hogy ezek tényleges válaszok, nem ellenőriztem mindet, de azért van pár helyen elírás (perc-másodperc ilyesmik) amit még a laikusok is észrevesznek, bár ez lehet fordítási hiba is.
De egyébként szórakoztató, néhol tudattágító és vannak benne apró adatokosságok, amiket én szoktam szeretni a könyvekbe, ha nem is jegyzem meg az összeset max passzív memóriába.
Szóval a könyv abszolút ajánlott, aki szereti a szórakoztató tudományos könyveket.

Nincsenek megjegyzések: