Stephen Fry: Hazudozó

Stephen Fry-t bírom. Nem ismerem eléggé a munkásságát, de a megszólalásait, konferanszait, pár filmszerepét bírtam, jó, hogy felolvassa a HP-t és, hogy Adams-től sokat tanult.
De. Ez egy fos.
Kb a 250. oldalon egymástól független apró történetek során megszámlálhatatlan fickó szopja le a másikat és ennyi. Nem érdekel, hogy Fry meleg, de ez nekem már sok. Nem vicces az egész könyv, egy félmosolyra elegendő poén sincs benne, történet nothing és aztán a végén átmegy az eddigiektől függetlenül valami krimiszállba, de annak sincs se füle, se farka (ha lenne, leszopná a fickó). Nyelvi leleményeknek nyomát találtam, de ez édeskevés. Értékelhetetlenül rossz könyv, Fry-t mint írót kerülöm a továbbiakban, legalábbis a fikciós részt, az önéletrajzát szívesen olvasnám, ha jó.