David Lagercrantz: Ami nem öl meg

Ha meg nem történt folytatásokat keresnék egy alternatív univerzumban olvasnivalóként, akkor valószínű top3-as lenne a Millennium-sorozat 4-10-ig, ami már soha nem lesz meg abban a formában, ahogy azt az írója képzelte.
Node kapunk legalább mástól egy negyedik részt az meg nem tudom mennyire fix, hogy ezt majd követi az 5-10 és, hogy azt is Lagercrantz fogja-e írni.
De milyen is ez a negyedik rész?
Egyrészt az egyik legjobb nem az eredeti szerző által írt folytatás típust nézve, legalábbis, amit olvastam, önmagában abszolút megállja a helyét.
De azért ott lenne a helye egy de-nek is: a történet egy nem túl összetett mondattal leírható, nekem elég kevésnek tűnő. Az alapszitú AI vonala nincs kibontva, nincs befejezve, így ebben a formában csak egy kifejtetlen ötlet. A főszereplők továbbra is hozzák a formát és elég sok mindent megtudunk Lisbeth hátteréről, ami egy plusz pont, bár inkább csak felvezetőként tűnik egy következő regényhez. Viszont amin tényleg lehetett volna még fogni az a light-osság. Lássuk be a trilógia igen gazdag volt a naturalista erőszakban, mindenképpen védjegye volt a hacker-dolgok és a női erőszak mellett, no most ezt azért erősen visszavették, bár itt is néhányan megsérülnek esetleg elhaláloznak, de sem ennek mutatása, sem erőszakvolta nem olyan jelentős, mint a trilógiába (most ezt ne úgy értelmezzük, hogy vártam, hogy valakit széjjeltép majd felgyújt hobbyból Lisbeth, de hát na, itt legtöbbször csak befenyít látványilag). Szóval lehetett volna ez jobb, nagyobb történet, esetleg visszahozni a krimivonalat az első részből, kissé erőszakosabb leírások, de a lényeg, hogy így is fogyasztható, élvezetes krimi, egyik kedvenc karakterünkkel.