„Ide
figyelj, Terence! Lefogadom, hogy a hetvenes-nyolcvanas években a mi kis
kettősünk hatására jelentősen megemelkedett a világon a bab és a csirke
fogyasztása. Valahányszor csak bemutatták valamelyik filmünket a tévében vagy a
moziban, a mi étvágyunk átragadt a nézőinkre, akik aztán buzgón követtek minket
a nagy zabálásban is. Szerintem egy szakács igazán elnevezhetne rólunk
valamilyen ínyencséget (bár ki tudja, ez talán meg is történt már valahol a
nagyvilágban).”
A Nyolcvan
év alatt a Föld körül új kalandokra csábítja olvasóit földön, vízen,
levegőben. Carlo Pedersoli, alias Bud Spencer életrajza izgalmas utazás a
világhírű színész fordulatokban gazdag életébe, rengeteg, eddig ismeretlen,
humoros anekdotával fűszerezve a forgatások mindennapjairól, miközben a régi
kollégák méltatása sem marad el. Kiderül, milyen a mozivászon legendás
pofozógépe, ha férjként, apaként vagy nagypapaként kell helyt állnia.
A könyvéből megtudhatjuk, színészi
karrierje mellett hogyan próbálta megvetni a lábát az üzlet világában is.
Sikereiről és kudarcairól is beszámol, hiszen Carlo Pedersoli, a nagy kalandor
minden bukás után újra talpra állt, hogy megújult lelkesedéssel vesse bele
magát a következő vállalkozásba. Akármibe is vágta a fejszéjét, mindig
javíthatatlan optimista maradt.
Bud Spencer azt is tudja, hogy Terence
Hillnél nincs számára jobb filmes partner. A könyvben ezért nyílt levélben
megszólítja „jobbik felét” is, akivel rendszeresen találkozik egy-egy
spagettivacsora erejéig. Természetesen rajongóiról sem feledkezik meg: a kötet
végén harminchárom kérdésükre válaszol.
Lorenzo De Luca (1966) esszéista és forgatókönyvíró, Bud Spencer első életrajzi kötetének társszerzője, aki az Extralarge (1991), az Őrangyalok (1997) és a Nincs kettő séf nélkül (2010) című televíziós sorozatokban is együtt dolgozott a színésszel.
Vélemény
Kicsit furcsának találtam, hogy alig egy év alatt kijön két Bud Spencer életrajz ugyanattól a kiadótól, de aztán kiderült, hogy ez egyfajta folytatás, ami azért is érdekes, mert az előző is kezdetektől napjainkig átfogta emberünk életét. De, mint kiderült ez olyasfajta folytatás, hogy ami kimaradt mert nem volt elég érdekes vagy nem jutott eszébe, azt berakhatta ebbe, ami egyébként tök jó, merthát biztos nekem is akkor jutna eszembe sok sztori, amikor már leadtam a kéziratot. Meg mint írja, kiderült, hogy jó móka könyvet írni, meg gondolom a családi kasszának sem jön rosszul, merthát hiába írja többször, hogy ő még filmezne, azért szerintem már nem nagyon menne ennyi idősen.
Szóval ez már nem kezdetektől a végig, inkább csak ide-oda ugrálva egy-egy aligtematikára felfűzött történet és véleményfüzér. Hol abszolút érdekes, hol abszolút érdektelen, hol (végén:) gyerekesen értelmetlen és oda nem illő.
Igazából azért érdekelne, hogy mennyi belőle tényleg Bud írása, mennyi a közreműködő társa, hogy tényleg ennyire filozófikus néha, vagy ennyire eszébe jut mindenről egy-egy odavágó idézet másoktól, ill. ennyire kisgyerek egész máskor, vagy csak leült, mesélt, a szerkesztő meg jól összehúzta, kiegészítette, ötleteket adott a témákhoz néhol, irodalmiasította az egészet, tippre inkább utóbbi, de azért látszik, hogy jól szórakozott közben az öreg és többékevésbé mi is jól szórakozhatunk, ha érdekel egy filmes életút.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése