Piszok mód és nagyon zavaróan szenzációhajhász, mármár olyan „bölcs”,
mint Coelho, továbbra is kerüli a humort, bár már azért a végén mintha
lenne, nem úgy, mint az előző részben. És míg azt kb. az utolsó
pillanatban mentette meg a pocsék műtől, itt azért már talán nem akart
annyit fogni, vagy csak ügyesebben keverte a lapokat, de az utolsó egy
negyednél már elkapott engem is az emovonat, amire mostanában kizárólag
épít az író (ettől még az erőszak karakterek fetisizálása nem ért be
nálam). Szóval jobb, mint a medvék, de nagyon túl van értékelve, a
homofóbokat meg továbbra se tudom megérteni, az előző könyv témájához
való hozzáállásban is vannak számomra érthetetlen dolgok, de, hogy az,
hogy tud bárkit is zavarni, hogy valaki meleg az szerintem nálam marad
örök rejtély.:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése