Thomas Harris: A bárányok hallgatnak

Azt kell mondjam, hogy bár nagyon jó könyv, elmarad a Vörös sárkánytól. Oké, Hannibal előrébb kerül és ez jó, hisz remek karakter. Azonban a rosszfiú túlságosan hasonlít a Vörös sárkányéra és az egész történetből hiányzik az azt átítató feszültség és pörgés. Szóval kapunk Hannibált, de ez lemondásokkal is jár. Starling sem olyan erős karakter, mint várnánk, szóval így újraolvasva nálam ez eddig második helyen van.
Ja és ennél már nem tudtam Mads-sel olvasni, egyszerűen nagyon Hopkins-ra van írva a szerep.