2020. január 17., péntek

George R. R. Martin: Álomdalok 2.

Minden idők egyik legnevesebb fantasyírója, George R. R. Martin már A tűz és jég dala világrengető sikere előtt is a műfaj megkerülhetetlen alakjának számított, pályafutását kezdettől fogva rangos díjak és zajos sikerek kísérik.
A csodálatosan sokszínű életműből válogató Álomdalok második kötete az ereje teljében lévő írót mutatja be nekünk, aki egyszerűen nem tud hibázni, legyen szó science fictionről, fantasyről, horrorról, vagy ezek utánozhatatlan egyvelegéről. A könyv emellett betekintést nyújt Martin forgatókönyvírói munkásságába is, és a személyes hangnemben írt visszaemlékezések révén közelebbről is megismerhetjük őt. Az Álomdalok remekbe szabott írásaiban megtalálható minden, ami miatt olvasók tízmilliói rajonganak George R. R. Martin történeteiért.

Vélemény:
Két éve jelent meg George R.R. Martin "novella"gyűjteményének első része, akkor is az év egyik kedvence volt nálam, végre egy olyan válogatást kaptunk, ami egy író művéből válogat, ráadásul, az író szerkeszti, ráadásul az író ír hozzá jelentős életrajzi összekötő szöveget. ("novella" meg azért mert nem igazán novella, annál sokkal több a forma)
Hiába most az lenne a dolgom, hogy egy új könyvről beszéljünk, ez nem az. 2003-ban, amikor kiadták kint ez egy kötetként jelent meg, gondolhatjuk milyen terjedelemben, az Alexandra pedig úgy döntött, hogy nem csak, hogy két kötetbe adja ki, de időben sem egyszerre, ellenben legalább azonos méretben, így nagyon szépen mutat egymás mellett. Szóval ez ugyanaz a könyv, csak az utolsó x fejezet, így sok újdonságot sem lehet elmondani róla. Most is kapunk novellákat, kisregényeket, de most kapunk forgatókönyveket is, bár igazából nem az az erőssége a könyvnek. Különböző időszakok, különböző formátumok, nagyon sok mindenből kapunk ízelítőt, nekem igazság szerint a Haviland Tuf történetek tetszettek talán legjobban, pedig abban sincsenek túl nagy ötletek, de mégis lekötöttek, a forgatókönyvek nem, bár teljesen pörögtek a filmek a fejemben, ha már való formájukban nem is tudtam megnézni (bár ezekben a formátumokban nem is léteznek) őket. A könyv második felének egy része már máshol kiadott, Wild Cards és Trónok harcához kapcsolódó kisregényt is tartalmaz, de összességében felér az első kötethez, az író is érettebb, a munkái is. Szóval nyilván ahogy az első kötetet is, ezt is meleg szívvel ajánlom, természetesen inkább Martin rajongóknak, a formátum és ötlet meg önmagában nálam a legjobbak közé tartozik.